Pavel
Történelmi gabonamalom Az északmorvaországi Szabadtéri múzeumban kiállított építészeti műtárgyai közé egy régi gabonamalom is tartozik. Az itteni rekonstruált (helyreállított) gabonamalom eredetileg a közeli Velké Karlovice községben működött. Valószínű, hogy ott már a 18. század derekán állították fel. A malomnak saját lakó része van. Az ott kiállított tárgyak jellemzik a malomszemélyzet életmódját, amely a 19. század hatvanadik éveire karakterisztikus. A malom lakószobájában bérmolnár családjával élt. Segédszemélyzet is élt a malomban. Ezenkívül alkalmi munkások, leggyakrabban vándor (utazó) mesterlegények cserélődtek a malomban. A malom vízi erővel hajtják meg (meg van hajtva). A kellő vizet fából készült teknő (malomvíz-facsatorna) segítségével vezetik a malomkerékre. Áttételi mechanizmus forgatja a felső vízszintes malomkövet, amely az alsó, mozdulatlan kő felületén fut. A malomkövek védő faburkolattal fel vannak szerelve. A burkolat felső nyílásán keresztül gabonaszemet szórnak kosárból a kövek közé. A kövek őrlő felületeit meg kell munkálni éles sztruktúra elérése végett. Bizonyos gabonamennyiség (kb. 50 zsák, a homokkő minősége szerint) megőrlése után a kövek felületeit kis kalapácssal érdesebbé (durvábbá) kell tenni. Kemény mészkőből gyártott malomkövek kopásállóbbak. Ezekkel még 200 zsák gabonát is meg lehet őrőlni a kövek felületeinek megmunkálása nélkül. A megőrölt gabonát a lisztesládában elhelyezett zsákdarócon átszitálják. A durvább törmeléket, ami nem ment át a zsákdarócon keresztül, másodszor őrlik. Az őrlemény eltolását és a lengőszita segítségével történő átszitálását az egész rendszer reszketésével érik el, amit egy emeltyű- és rugórendszer biztosít. Pavel, 2014 április 14-e
Apr 15, 2014 11:51 AM
Corrections · 6

Történelmi gabonamalom

Az észak-morvaországi szabadtéri múzeumban* kiállított építészeti műtárgyai közé egy régi gabonamalom is tartozik (vagy: tartozik egy régi gabonamalom is).

Az itteni rekonstruált (helyreállított) gabonamalom eredetileg a közeli Velké Karlovice községben működött. Valószínű, hogy ott már még a 18. század derekán állították fel (vagy: ott már a 18. században is állt). A malomnak saját lakó része lakórésze van. Az ott kiállított tárgyak jellemzik (bemutatják) a malomszemélyzet életmódját, amely a 19. század hatvanadik hatvanas éveire karakterisztikus (inkább: jellemző). A malom lakószobájában egy bérmolnár családjával élt élt / lakott a családjával. Segédszemélyzet is élt a malomban. Ezenkívül alkalmi munkások, leggyakrabban vándor (utazó) mesterlegények cserélődtek (fordultak meg) a malomban.

A malom malmot vízi erővel hajtják meg (meg van hajtva). A kellő mennyiségű vizet fából készült teknő (malomvíz-facsatorna) segítségével vezetik a malomkerékre. Áttételi mechanizmus forgatja a felső vízszintes malomkövet, amely az alsó, mozdulatlan kő felületén fut. A malomkövek védő faburkolattal fel vannak szerelve vannak felszerelve. A burkolat felső nyílásán keresztül gabonaszemet szórnak kosárból a kövek közé.

A kövek őrlő felületeit meg kell munkálni éles sztruktúra érdes felszín <em>(tulajdonképpen felület, csak a szóismétlés elkerülése végett)</em> elérése végett. Bizonyos gabonamennyiség (kb. 50 zsák, a homokkő minősége szerint) megőrlése után a kövek felületeit kis kalapáccssal érdesebbé (durvábbá) kell tenni. A kemény mészkőből gyártott malomkövek kopásállóbbak. Ezekkel még 200 zsák gabonát is meg lehet őrőlni a kövek felületeinek megmunkálása nélkül.

A megőrölt gabonát a lisztesládában elhelyezett zsákdarócon átszitálják. A durvább törmeléket (esetleg inkább: őrleményt), ami nem ment át a zsákdarócon keresztül, másodszor is megőrlik. Az őrlemény eltolását és a lengőszita segítségével történő átszitálását az egész rendszer reszketésével rezegtetésével / remegtetésével érik el, amit egy emeltyű- és rugórendszer biztosít.

Pavel, 2014 április 14-e

 

*Ha az intézmény nevéről van szó, írhatjuk nagybetűvel, így: Szabadtéri Múzeum. Ha csak a fajtájára, megnevezésére akarunk utalni, akkor lehet kisbetűvel: szabadtéri múzeum (vagy: skanzen).

April 15, 2014

Történelmi gabonamalom

Az észak-morvaországi szabadtéri múzeumban kiállított építészeti műtárgyaik közé egy régi gabonamalom is tartozik.

Az itteni rekonstruált (helyreállított) gabonamalom eredetileg a közeli Velké Karlovice községben működött. Valószínű, hogy ott már a 18. század derekán felállították fel. A malomnak saját lakórésze van. Az ott kiállított tárgyak jellemzik bemutatják a malomszemélyzet életmódját, amely a 19. század hatvanasdik éveire volt jellemző karakterisztikus. A malom lakószobájában bérmolnár élt a családjával élt. Segédszemélyzet is élt lakott a malomban. Ezenkívül alkalmi munkások, leggyakrabban vándor (utazó) mesterlegények cserélődtek a malomban.

A malom malmot vízi erővel hajtják meg (meg van hajtva). A kellő (kellő vagy megfelelő mennyiségű) vizet fából készült teknő (malomvíz-facsatorna) segítségével vezetik a malomkerékre. Áttételi mechanizmus forgatja a felső vízszintes malomkövet, amely az alsó, mozdulatlan kő felületén fut. A malomkövek védő faburkolattal fel vannak felszerelve. A burkolat felső nyílásán keresztül gabonaszemet szórnak kosárból a kövek közé.

A kövek őrlő felületeit meg kell munkálni éles sztruktúra elérése végett. Bizonyos gabonamennyiség (kb. 50 zsák, a homokkő minősége szerint) megőrlése után a kövek felületeit kis kalapáccssal érdesebbé (durvábbá) kell tenni. A kemény mészkőből gyártott malomkövek kopásállóbbak. Ezekkel még akár 200 zsák gabonát is meg lehet őrőlni a kövek felületeinek megmunkálása nélkül.

A megőrölt gabonát a lisztesládában elhelyezett zsákdarócon átszitálják. A durvább törmeléket, ami nem ment át a zsákdarócon keresztül, másodszor is megőrlik. Az őrlemény eltolását és a lengőszita segítségével történő átszitálását az egész rendszer reszketésével remegtetésével érik el, amit egy emeltyű- és rugórendszer biztosít.

Pavel, 2014. április 14.-e

April 16, 2014
Want to progress faster?
Join this learning community and try out free exercises!