Az első találkozásaim a magyar nyelvvel

Ifjúkoromban laktam szüleimmel együtt egy középmorvaországi kisvárosban (Morvaország a Cseh köztársaság keleti része). Az ottani vidék majdnem síkszerű; különösen délfelé nyílik (terül el) a síkság nagy távolságra. Ennek következtében lehetett viszonylag jól lehetett fogni (venni) az osztrák és a magyar rádióadók által kisurgárzott műsorokat. Akkor főképpen a könnyű zene iránt erdeklődtem. De ezenkívül kiváncsi is voltam, miről beszélnek a bemondók, amikor éppen nem hangzik(szól) a muzsika. Sajnos, különösen a magyar nyelv teljesen ismeretlen volt számomra. A vevőkészülékből egy szép hangzású nyelv áradt, amelyben minden szó rejtélyes volt, de amely, mint az egész, úgy hangzott majdnem mint a zene. Bizonyos idő eltelte után el tudtam találni, hogy mit jelent a „Kedves halgatóink” megszólítás, vagy mennyi volt a pontos idő, amikor rádióztam. De ez nagyon kevés volt. Akkor jutott először eszembe jutott, hogy megtanuljam ezt a nyelvet, amelyet nálunk széltében-hosszában senki sem tudott használni.

Pavel

Az első találkozásaim a magyar nyelvvel

Ifjúkoromban laktam szüleimmel együtt egy középmorvaországi kisvárosban (Morvaország a Cseh köztársaság keleti része). Az ottani vidék majdnem síkszerű; különösen délfelé nyílik (terül el) a síkság nagy távolságra. Ennek következtében lehetett viszonylag jól fogni (venni) az osztrák és a magyar rádióadók által kisurgárzott műsorokat. Akkor főképpen a könnyű zene iránt érdeklődtem. De ezenkívül kíváncsi is voltam, miről beszélnek a bemondók, amikor éppen nem hangzik szól a muzsika. Sajnos, különösen a magyar nyelv teljesen ismeretlen volt számomra. A vevőkészülékből egy szép hangzású nyelv áradt, amelyben minden szó rejtélyes volt, de amely, mint az egész úgy, hangzott majdnem mint a egy zene. Bizonyos idő eltelte után el tudtam találni(here you can say meg tudtam állapítani), hogy mit jelent a „Kedves hallgatóink” megszólítás, vagy mennyi volt a pontos idő, amikor rádióztam. De ez nagyon kevés volt. Akkor először eszembe jutott, hogy megtanuljam ezt a nyelvet, amelyt nálunk széltében-hosszában senki sem tudott használni.

Pavel

Az első találkozásaim a magyar nyelvvel

Ifjúkoromban laktam szüleimmel együtt egy középmorvaországi kisvárosban laktam (Morvaország a Cseh Köztársaság keleti része). Az ottani vidék majdnem síkszerű; különösen dél felé nyílik (terül el) a síkság nagy távolságra. Ennek következtében lehetett viszonylag jól fogni (venni) az osztrák és a magyar rádióadók által kisugárzott műsorokat. Akkoriban főképpen a könnyűzene iránt érdeklődtem. De ezenkívül kiváncsi is voltam, miről beszélnek a bemondók, amikor éppen nem hangzik a muzsika. Sajnos, különösen a magyar nyelv teljesen ismeretlen volt számomra. A vevőkészülékből egy szép hangzású nyelv áradt, amelyben minden szó rejtélyes volt, de amely, mint az egész, hangzott majdnem úgy hangzott, mint a zene. Bizonyos idő eltelte után el tudtam találni, hogy mit jelent a „Kedves halgatóink” megszólítás, vagy mennyi volt a pontos idő, amikor rádióztam. De ez nagyon kevés volt. Akkor jutott először eszembe jutott, hogy megtanuljam ezt a nyelvet, amelyet nálunk széltében-hosszában senki sem tudott használni.

Pavel