Cerca tra vari insegnanti di Inglese...
Post
A Szlovákia Túra
Hosszú hétvége volt itt Magyarországon. Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk túrázni Szlovákiában. Tízenegyen voltunk. A barátom nekünk két kis lakást foglalkoztatott. Mindenki magyar— én voltam és egyedüli külföldi.
Az utazás kocsiban nagyon kellemes volt. Sajnos miután érkeztünk pénteken este, túl sok bort és sört ivottunk, és tul késő mentünk aludni, akkor az első nap durva volt. Nagyon korán kellet ébreszteni a túrázás miatt. Ami rosszabb, nem volt kávé. Indultunk túrázni, és egy óra múlva hirtelen sokat kezdett esni az eső. Az eső nem jo a túrázónak. Fáztam, és hamarosan elfáradtam. Egy 5 órás túrázás után, haza érkeztünk és zuhanyoztam egyet, a legmelegebbet és leghosszabbat az életemben.
A második napban pedig nagyon jól éreztük magunkat. Elegget aludtunk, és reggel főztünk finom kávét. Az idő is tökéletes volt. Sétáltunk 2300 méterre. Úgy éreztem, hogy nem túl nehéz. És a kilátás a csúcstól nagyszerű volt. Este vacsoraztunk mindenkivel egy szlovák étteremben. Utána, jatszottunk az uno kártya játékot.
Végül is itthon vagyok Budapesten, és most kezdődik a munka hét. A Szlovákia túra egy nagyon jó tapasztalat volt és remelem hogy a jövőben megint tudok valahol túrázni.
24 ottobre 2017
4
0
Az első piszkozat
A mai magyar órán tanultam néhány haszos szavakat és kifejezéseket amiket használni tudok amikor a disszertaciómról beszélek.
Majdnem kész a disszertációmat. Pénteken küldtem el az első egész piszkozatot. Pozitív visszajelzést kaptam, és örülök neki. De most jön a szörnyű munka: a szerkesztés. Utálom visszanezni és mégegyszer olvasni amit mar írtam. Az írás, az nem probléma, de a szerkesztés, az más. Jó, hogy elég sok időm van a munkához. Az uj piszkozatnak határidője Februárban. Az jelent, hogy csak kb. 2 oldalt kell szerkesztenem minden nap (csak 5 nap minden héten, és a karácsonykor nem kell dolgoznom). Könnyű, ugye? Nem feltétlenül. Félek, hogy halaszgatni fogom a munkát, amint szoktam! Mindig csak “majd holnap” mondom. Mindent az utolsó percre hagyok, és végül az utolsó percben befejezem mindent. Remélem, hogy ebben az esetben, nem halogatom.
2
0
Ha csak 3 honapod lenne élni ...
Egy olasz órában, a tanárom ezt kérdezte: Ha csak 3 honapod lenne élni, hogy töltenéd? A kérdés felhívja figyelmet egy szakaszra, amit Martha Medeiros írta. Ő brazil, spanyolul írta, de én a verse olaszul régen olvastam. Most próbálom fordítani az egyik mondat magyarra:
"Lassan meghal, aki nem felboríta az asztalt, aki szomorú a munkájá miatt, aki nem megkockáztata a biztonságot, hogy egy álma folytatássa, aki meg akkor sem egyszer az életében nem figyel az okos szavára."
Szerintem ha az életed úgy élsz, akkor nem nagy baj ha csak 3 honapod lenne élni, ugye? Az én nagy álmom utazni a Szibéria expressszal. Most csinálom kell, ha 3 hónapom van élni, vagy 300. :)
És ti? Hogy töltenétek az utolsó 3 hónapot?
3
0
Igen, néha van egy helyzet
Szerintem a magyar nyelv nagyon szép. De az én kiejtésem nem túl jó és ezért nem tetszik amikor én magyarul beszélek. Mindig próbálom megjavítani a kiejtésem és mindig jobb lesz. A legfontosabb azt, hogy legtöbbszór mindenki érte amit mondom. De volt nehány vicces helyzet. Nyáron, úgy érzetem nagyon bátor mert próbáltam rendelni egy bort aminek van egy nagyon nehéz címe. Nem pontosan emlékszem ez a címe ... valami sárga muskotály. Csendesen gyakoroltam a kiejtést négy vagy öt szer és utánna magabiztosan léptem a pulthoz, hogy kérjek két deci valami sárga muskotály bort, légy szív. A csapos elmosólyodott, bólogatott és azt kérdezte: "citrommal?"
Abban a pillanatban, megértettem, hogy valami baj volt. Nem kapni fogok, amit kértem. De picit meglepődött voltam és nem voltam bisztos, hogy magyaráznék a problémát a csaposnak. Akkor egyszerűen azt mondtam hogy igen, citrommal, köszönöm. Utánna vártam a meglepetés italt.
Szóval azon a szép nyári napon, megittom valamilyen jó sört, citrommal.
2
0
Nem hiányzol a szüleidnek?
Egyke vagyok. New York City-ben születtem, de Kaliforniában nőttem fel. Amikor 22 éves voltam, San Francisco-ból újra New York City-be költöztem. A szüleim pedig Kaliforniában maradtak. Kb. 3000 mérföld (4600 kilométer) van San Francisco és New York között. Most Magyarországon élek, 6000 mérföld (9700 kilométer) messzire San Francisco-ból. Próbálok egyszér minden évben egy látogatást tenni a szüleimnél. Az biszony nem túl gyakran. Az anyám barátnői többször azt kérdezi: "Nem hiányzik a lányod?" Az egy jó kérdés. Anyám mindig azt válaszol, hogy igen, természetesen hiányzom neki, de azt is mondja hogy nagyon büszke rám. Tudja, hogy mindig vágytam külföldre. Gyerekkorom óta azt mondtam hogy külföldi fogok élni, és hogy nagyon akarok élni ebben egy helyben, ahol egy idegen nyelvben kell beszélni. Most teljesítem az almomat. Ezért édesanyám nem szomorú mert külföldi élek, hanem boldog. Nekem is hiányoznak a szüleim, de tudunk beszélgetni Skypon vagy Facebookon, és az egy nagy segítség. :)
3
2
Szeretnék bemutatkozni
A nevem Louise. Budapesten élek. Amerikai vagyok. New York City-ban születtem, de a szüleim dánok. A Ph.D. disszertációmat írom és angolt meg akrojogát tanítok. A disszertációmnak járok a könyvtárba és ott dolgozom. Sajnos ott csak kedves könyv van, ami nekem használos, azért online-ben is keresek anyagokat. Az angol órákat általában otthon tartom, ahol van egy kis tanítás szobám. A szabadidőmben, kint szeretek lenni. Szeretek magyarul tanulni is. Fel évre tanulok magyarul. Azért tanulok, mert itt lakom és szerintem nagyon fontos, hogy tudok beszélni mindenkivel, nem csak akivel tud angolul. Addig nem megyek el Magyarországról, amíg nem tanulok meg magyarul! :)
4
1
